Vavyan Fable neve sokaknak csenghet ismerősen. Talán az egyik legegyedibb humorral rendelkező író(nő), aki előtt nincsen tabu. Aki valaha is vett már Fable-könyvet a kezébe, tudhatja, mire számíthat: akció, humor, és remek történet amerre a szem ellát, ahogyan az az abszolút aprólékosan kidolgozott karaktereihez illik.
Rég volt már, amikor először vettem kezembe az egyik könyvét, talán három éve is, azóta pedig, minden itthon fellelhető, vagy egyéb úton beszerezhető könyvét elolvastam, ami a kezem ügyébe került. Becsobbantam a Halkirálynő kegyeltjének fordulatos és izgalmas kalandjaiba, és az Álmok Tengerén is hajókáztam. Ezek után izgatottan vettem kezembe a Csontfuvolát, szinte hívogatott, ahogy piroslott az íróasztalon, volt, hogy percekig babonázva próbáltam rájönni, mit takarhat a cím. Elvégre, ebből egy újkőkori krimi is kerekedhetett volna. Esetleg hasonló korból egy koncertbeszámoló. De mégse. Lássuk hát, mik az első benyomások...